A Padihegy dűlő

A Padihegy dűlőn a családunk egyik ősi birtoka van. A Rácz család birtokolta a dűlő dél-keleti részének nagyobb részét. Mostanra már csak nekünk van meg a régi birtokrészünk.

A dűlő már Rátka községhez tartozik, de Mádról a legkönnyebb megközelíteni. A hegy különlegessége, hogy szinte teljes egészében kvarc az alapkőzete. Sok dűlőben van kvarc, de csak kis mértékben és csak kis foltokban, de itt csak kvarc van. A hegy a valamikor egy gejzír kúp volt. Az érdekessége még a helynek, hogy rengeteg megkövesedett fát, nádat, sőt még csigákat és halat is találni.

A parcellánk, a szép élénkzöld színű.

A szüleim 1978-ban ültették újra a parcellát, az akkori kornak megfelelően. 3 méteres sor és 1,2 méteres tőtávolsággal, a mennyiségi szemlélet és az "MTZ beférjen" elve alapján. Vegyes fajta szerkezettel, zömében Furmint és egy kevés Hárslevelű fajtákkal. Az ültetés során a hegy teteje felé meghosszabbították a sorokat, de eközben elég nagy akadályba ütköztek. A felső részen ugyanis alig volt termőtalaj, hatalmas sziklák pedig bőven. Ezen úgy segítettek, hogy kirobbantották a sziklákat. A hegy másik oldalán működött egy kvarcbánya a szocializmusban és az egyik robbantós műszak kis maszek munkát is vállalt, munkaidőben... :) Szóval a területet úgy ahogy sikerült megszabadítani a nagy szikláktól, de ettől függetlenül nagyon köves maradt a föld és termőtalaj is alig volt. A szőlő viszont nagyon szereti ezt a részt.

Levél összehasonlítás. A bal oldali az enyém. Azért zöldebb, élénkebb a szőlőm, mert ökológiai művelésre álltam át.

A kvarc kőzetnek egy fontos tulajdonsága az, hogy nem tartja meg a vizet úgy, mint a tufa. Száraz időben a szőlő szenved a vízhiány miatt, de mivel már elég idős az ültetvény a mélyben lévő gyökerek a talajvizet megtalálva ezt kompenzálják egy kicsit. A nagyon esős évjáratokban, mint például 2010-es és a 2014-es évek, ez a "vízáteresztő" tulajdonság nagyon hasznos is tud lenni. A tufás alapkőzetű dűlőkben erősen rothadásnak indult a termés és alig volt mit szüretelni, addig itt kevésbé ment tönkre a termés. Ezekben a szélsőséges időjárású években fedeztem fel még egy érdekes tulajdonságát a karvarnak. A száraz években alacsonyabb a borok extrakt tartalma, míg az esős években kiugróan magas. A száraz borban 2010-ben ez 24,5 g/l, 2014-ban 26,1 g/l lett az érték.

Az ízvilában a kvarc friss, intenzív savakat ad, citrusos ízekkel és grapefruitos utóízzel. Semmilyen más kőzetű helyről származó borral nem lehet összehasonlítani. Nagyon egyedi karakterrel rendelkezik és épp ezért különleges ez a hely.

A Kishegy dűlő

A szőlőterületeimet bemutató sorozat második írása a Kishegy dűlőről szól. Kettő jól elkülönülő aldűlője van, az első a névadó Kishegy, a második a Gyötrik. Az előbbire inkább a zeolitos alapkőzet a jellemző, míg utóbbira a kvarcos jelleg.  A 31 hektáros méretével közepes méretű mádi dűlőnek számít. Ez a terület sose tartozott a nagy nevű dűlők sorába, nem igazán versengtek érte a nagy befektetők. A '90-es évek nagy változásaiból és megújulásából is kimaradt, amit jól jellemez, hogy az egész dűlő közepén egy hatalmas parlag föld található. Az igazat megvallva én sem tartottam sokra ezt a dűlőt. Nem ittam még innen olyan kaliberű bort, ami igazán megmutatta volna mire is képes ez a dűlő.

Családi kötődésünk a Gyötrik aldűlőhöz volt. Itt volt nagyszüleimnek szőlője, amit később nővérem örökölt meg. A dűlő neve elég beszédes. Onnan kapta a nevét, hogy "gyötrődés benne dolgozni". Olyan nyirok talaja van, hogy ha megszárad kemény lesz, mint a beton, ha viszont meg vizes, akkor még a csizmát is lehúzza az ember lábáról. Nem is beszélve a sok felszínen lévő kőröl, ami szintén a művelést nehezíti meg. A kvarcos alapkőzet itt hűvös savú, jó szerkezetű száraz bor készítését teszi lehetővé. A talajnak jó a vízellátása és ez komoly termésbiztonságot tud adni a szárazabb években is. Furmint és Hárslevelű fajtákat termesztek itt. A régi ültetésben még vegyesen vannak, amit szüretkor szelektíven szedek le. Az új parcellában viszont már tisztán Hárslevelű van telepítve. Reduktív borokat készítek innen.

A Kishegy résszel 2010-ben ismerkedtem meg, mikor kibéreltem ott 3 parcellát. Az egyik egy nagyon elhanyagolt hagyományos művelésű szőlő volt. Ezt 2013-ban kivágtam és újra ültetettem. A telepítés földmunkái során derült ki, hogy a parcellát soha nem mély szántották. Rengeteg hűtő méretű szikla volt benne egészen az autó méretűig. Az alábbi képen a legnagyobb szikla látható és utána, hogy mi lett belőle:

A háttérben a parcella végén a kihordott kövek méretét érdemes összehasonlítani a közelben parkoló kocsiéval...

 

A telepítésről részletesebben írtam korábban itt az oldalon és a képgalériákban is van jó pár sorozat róla.

Ez az új parcella idén adta élete legelső termését. 120 liternyi édes szamorodni bort és 11 liter aszút produkált. Rendkívül ízletes lett. Soha rosszabb kezdést :) 

A második parcella, amit kibéreltem szintén a közelben van. Itt nagyon vegyes a fajtaszerkezet. A Chasselas piros és fehér változatától a Sárga és Ottonel muskotályon át a Furmint, Hárslevelű fajtákon keresztül a számtalan csemegeszőlőig minden féle fajta van. De nem sokáig, mert ezt a 2017-es évben szeretném újraültetni. 

A harmadik parcella az új ültetés közvetlen szomszédja. Itt is a fő fajta a Furmint, de Zengő, és Hárslevelű is van. Ez utóbbiakat megjelöltem és a Furmintból is a rossz klónokat. Ezeket tavasszal át fogom oltani. Homogén Furmint fajtájú ültetvényt akarok itt, de változatos klónokkal. Az oltáshoz szükséges vesszőket más ígéretes Furmint tőkékről szedem meg. A változatosság ízletesebb bort eredményez.

Ebből a parcellából 2010-től kezdve csak 2015-ben készítettel el az első boromat. A termését eddig eladtam, de most, hogy a tőkéket sikerült megújítani és új termőalapokat kialakítani, elérkezettnek láttam az időt bort készíteni. Nagyon intenzív fürtritkítást csináltam a tőkéken és vettem új hordókat a bornak. 

 

A bor rendkívül ízgazdag, ásványos, komplex lett, nagyon hosszú lecsengéssel. Kitűnő egyensúlyban van és a savai is nagyon jól tartják a bort. Szerintem a 2015-ös boraim közül a legjobban sikerült. 

Ez a dűlő nagy meglepetést okozott nekem. Ahogy folyamatosan felújítottam és rendbe szedtem a parcelláim, mutatta meg igazi szépségét a hely. Nagyon nagy potenciál van benne és ezt a már elkészült bor is igen jól érzékelteti. Szóval lassan meg lehet tanulni a borfogyasztóknak a következő nagy mádi dűlő nevét...

 

 

A jubileumi 2013 Szent Tamás félszáraz Furmint

 
A 2013-as év több szempontból is fontos volt számomra. Egyrészt új szőlőt ültettem a Kishegyen, másrészt kereken 50 éves lett a Szent Tamás parcellám, amit még nagyszüleim telepítettek. 
 
A 2013-as év kiváló száraz boros év volt, csapadékos és emiatt a savak is magasabbak lettek. Az ültetvényen ökológiai gazdálkodást folytatok, így garantáltan szermaradvány mentes, egészséges termést tudtam szüretelni. A mustot fahordóban erjesztettem és érleltem 18 hónapig. Ezek használt, hatodik töltésű, 250l-es zempléni tölgyfahordók voltak. Az erjedés rendben lezajlott 3 hét alatt, majd finom seprőn tartottam 5 hónapig. A hideg pince miatt (10°C) hosszú ideig tudtam érlelni a bort, amíg a savak szépen összeálltak és alacsonyan tudtam tartani a kéntartalmat is, összesen 87mg/l összkén található a borban, ami kevesebb mint a fele a maximálisan engedélyezettnek (200mg/l)
 
Többen kérdezték már tőlem, hogy miért hagyom meg félszáraznak a Szent Tamást, vagy éppen félédesnek (pl.2012-ben). Sokkal jobb lenne, hogy ha száraz lenne, mert az könnyebben értelmezhető, meg eladható, meg egyébként is ki a fene az, aki manapság félszáraz vagy félédes Furmintot akar inni. Nekem erre az a válaszom, hogy a Szent Tamás szőlő az én örökségem, amit a nagyszüleim hagytak rám. Innen csak és kizárólag olyan bort készítek, ami nekem tetszik! :) 2013-ban tetszett a feszes savtartalom, a kis maradék cukor pedig megbolondítja az íz végét, jó ivásúvá, széppé, kerekké teszi azt. Elveszi a magas savtartalom élét, de nem telepszik rá. Hagyja érvényesülni. 
 

A Szent Tamás

A szőlőterületeimről szeretnék indítani egy bemutató sorozatot. Ezekben szeretném leírni a történetüket, családi vonatkozásaikat, karakterüket, milyen szőlőfajtákat termesztek rajtuk, milyen borok készülnek róluk és nem utolsó sorban milyen jövőképem és terveim vannak velük.

A sorozat legelső tagja a Szent Tamás. Ez a dűlő a legfontosabb számomra. Nem csak azért, mert Tokaj-Hegyalja egyik legismertebb és legértékesebb dűlőjéről van szó, hanem azért, mert ezen a dűlőn van az örökségem, amit a nagyszüleim hagytak rám. Amióta az eszemet tudom ez a szőlő az enyém. Kicsi koromban a nevemre íratták a területet. Mindig, amikor ide indultak ki dolgozni, nem azt mondták, hogy a Szent Tamásra megyünk ki, hanem az Ákos szőlőjébe. Pici gyerekként még nem igazán fogtam még fel ennek a jelentőségét. Később, mikor már idősebb lettem kezdtem el értékelni, hogy mit is jelent szőlőtulajdonosnak lenni. 

Az egész úgy kezdődött, hogy nagyszüleim elhatározták, hogy földet vesznek a Szent Tamáson. Amikor a területet megvásárolták, az elhanyagolt parcellát kitakarították, majd szántóföldként használták. Végül 1963-ban úgy döntöttek, hogy az egészet beültetik szőlővel. Az oltványokat saját maguk készítették, nem oltvány iskolából vásárolták. Az oltáshoz szükséges csapvesszőket maguk szerezték be. Ahol láttak szép furmint és hárslevelű tőkéket, azokról kértek vesszőket. A határban dolgozó "kerülőkkel" is beszéltek, hogy segítsenek nekik szép tőkékről vesszőket gyűjteni. A "kerülők" a falu határának őrzői voltak, bejárták az egész vidéket és vigyáztak rá, hogy illetéktelenek ne tegyenek kárt a falu szőlőiben.

Ezzel a gyűjtéses módszerrel nagyszüleim a tudtukon kívül egy kvázi Furmint génmentést csináltak. A '70-es évek nagy szőlőrekonstrukciós programja előtti klónokat sikerült ezzel megmenteniük. Akkor nagyon sok régi ültetvény esett áldozatul a "modern" szőlőtermesztésnek. Jöttek a Tarcal klónok, amelyek a mennyiségi és nem a minőségi szemléletet képviselték akkoriban. Ez a "génmentés" olyan jól sikerült, hogy a pár éve újjáalakult Tarcali kutatóintézet munkatársai felkeresték a szőlőmet és a jövő Furmint klónjaihoz innen válogattak egyedeket. Kis fürtű, laza szerkezetű, jó cukortermelő, jól aszúsodó tőkéket válogattak. 

Az ültetvény rendkívül gazdag lett Furmint klónokban, szinte alig találni benne két egyforma tőkét. Ez a heterogén állomány adja a leggazdagabb beltartalmú, legízletesebb boraimat.

Az ültetvény talaja barnás-vöröses nyiroktalaj, amit viszonylag könnyű megművelni, mivel a felszínen nincsen kő. 70 centi mélyen viszont már megjelenik a zeolitos kőzet, amely nagyon szép ásványos jelleget ad a bornak. A zeolit egy nagyon különleges aluminium-szilikát ásvány. Létfontosságú elemeket tud megkötni, mint például a vas, cink, réz, mangán, stb, amelyeket később a növények közvetlenül fel tudnak venni a talajból. Porózus szerkezetű, így meg tudja kötni a vizet. Száraz években, mint pl. az idei is volt, ez igen hasznos tulajdonság, mert a növény vizet tud felvenni belőle. A vízleadás hőt von el a talajból, ezáltal hűti, és vizet is tud felvenni,amely melegíti azt. Ezzel a tulajdonságával csökkenti a hőingadozást a talajban és optimális körülményeket teremt a növényeknek.

Sok-sok pozitív tulajdonsága van még a zeolitnak, amiről könyveket is írtak már, de nekem, mint szőlősgazdának egy a fontos: a szőlő remekül érzi magát benne és ezért kiváló minőségű bort tudok készíteni.

A Szent Tamás egy nagyon különleges hely, különleges Furmint gyűjteménnyel, különleges talajjal, ásvánnyal, különleges borokkal. Szeretek vele dolgozni, minden évjáratban kitűnő minőséget tud adni. Még olyan évjáratban is, mint a 2014-es, amikor rengeteg termés ment tönkre. Amit meg tudtam menteni az időjárás viszontagságaitól gyönyörű, gazdag, tartalmas édes szamorodni bort lett. Az idei évjárat extrém forrósága és szárazsága ellenére könnyed, elegáns, jó savú száraz bort produkált a szőlő.

A szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb próbára teszi az ültetvényt és engem is. Az elmúlt 10 évben, mióta átvettem a terület gazdálkodását, szinte csak extrém időjárási körülményekkel találkoztam. Hol szárazság, hol sok eső nehezítette meg a dolgomat. De egy valamit megtanultam a Szent Tamásról: ha odafigyelsz rá és gondoskodsz róla, soha, de soha nem fog cserben hagyni! 

 

 

Szüret 2015

Végeztem a szürettel. Nagyon sok reményem volt az idei évhez és sok-sok tervem is. Ezeket nagyrészt sikerült megvalósítani. Inkább a száraz borokra akartam koncentrálni, nem akartam édes bort készíteni. Időjárásfüggően egy kis aszú, vagy édes szamorodni, azért beleférhet, ha jól alakulnak a dolgok. 

Az év időjárásáról és karakteréről a bor.mandiner.hu oldalon írtam korábban. Az alábbi linken meg is tekinthetitek:

http://bor.mandiner.hu/cikk/20151021_bihari_akos_nagyon_igeretes_evjarat_az_idei

Kis fürtű Furmint a Szent Tamás dűlőben

 

Első körben a Kishegy dűlőről szüreteltem.  Erről a helyről még sose készítettem bort. A parcellát fel kellett újítani, mert egy kicsit elhanyagolt volt mikor megvettem. Újra kellett nevelni a tőkéket, a támberendezésen is javítani kellett. Idénre érett be a felújítás, ennek megfelelően már bort is tudtam készíteni. Vadi új hordókat vettem a termésnek Miklóssy kádártól. A két szerednyei hordóban már szépen kierjedt a bor, hamarosan fejteni fogom. Virágos illatok, almás, körtés jegyekkel, ízében telt és ásványos. Nagyon szép lesz majd :) 

Sőt a Kishegyen 2013-ban elültetett furmint parcellámról is szüreteltem! Az ültetvény életének legelső termése egy gönci hordónyi édes szamorodni bor lett. Kell ettől szebb kezdet? :)

Hárslevelű tőke a Szent tamáson

A Szent Tamáson szintén száraz bort készítettem. A hordókban kicsit lassabban erjed a bor, de már hamarosan az is kész. Finom és elegáns bor lesz belőle. Hasonló a 2012-es évjárathoz, de attól picit savasabb és teltebb.

A Padihegyről szüreteltem legutoljára. A felső köves rész bora megint szép citrusos jegyeket mutat félig kierjedt állapotban és a kvarcos ásványosság is kezd megjelenni benne. 

Az idei év nagy újítása a teljesen reduktív eljárással készült Gyötrik dűlős furmint és hárslevelű bor. Acéltartályban erjedtek ki és már le is vannak fejtve. Illatos, ropogós, jó ivású, friss borok lettek. Ezeket akarom legkorábban forgalomba hozni. Szeretném már idén piacra dobni őket, mint friss primőr borokat. A dűlő karaktere hasonlít egy kicsit a Padihegyhez, de picit hűvösebb jellegű és nem olyan citrusos.

Mindent egybevetve meg vagyok elégedve a 2015-ös évjárattal. Sok újítást sikerült bevezetnem és nagyon izgalmasak lettek az új borok.

A Padihegy dűlő

 

Szüret után, az ökológiai művelésről

Az idei év minden volt csak egyszerű nem. A nyári nagy esőzések, a magas páratartalom és a hőség megtette a hatását. Minden reggel, mikor kimentünk dolgozni a szőlőbe, a levelek csurom vizesek voltak. A hajnali pára sokáig megmaradt rajtuk és ez a hőséggel párosulva igen kedvező körülményeket teremtett a lisztharmat fertőzésnek. Sokat kellett permetezni az idén, nagyon oda kellett figyelni a növényvédelemre. Mi ökológiai gazdálkodást folytatunk, azaz nem használunk felszívódó vegyszereket, rovarölő mérgeket sem és csak meghatározott készítményekkel dolgozhatunk. Ilyen a kén és a réz-oxid, a narancs olaj, algakivonat, vízüveg és lombtrágyák. Ezek csak kontakt szerek, a növény felszínén képeznek egy védő réteget, nem szívódnak fel, nem kerülnek bele a növény szervezetébe. A sok eső miatt ezt a védőréteget folyton pótolni kellett. 

A Furmint júliusban

Megmutatkozott az, hogy mennyire különbözőek a dűlőink, teljesen más időjárás volt mikro szinten. A kis különbségek, például mennyire mozog a levegő az adott helyen, milyen a kitettsége, milyen a talaja és a kőzete, nagy hatással voltak a növényvédelemre is. 

A légmozgás döntő tényező volt, hogy a reggeli pára a növényekről mennyi idő alatt száradt fel. A Padi-hegyen szinte mindig mozgott a levegő és emiatt hamar leszáradt a pára és sokkal kevesebb probléma jelentkezett. Nagy volt a fertőzési nyomás, de nem betegítette meg a szőlőt. A Szent Tamáson nehezebb volt a helyzet, mert ott minden reggel köd volt (nyáron!) és alig volt légmozgás. Sokkal nehezebb volt itt a dolgunk. A betegség meg is jelent néhol, de tudtuk kezelni a helyzetet. A hibás fürtöket leválogattuk és a lombozatot is nyitottabbá tettük, sokkal hamarabb elkezdtük a leveleket leszedni a fürtzónából. A Gyötrik (Kishegy) dűlő hibátlan volt! A levegő itt folyamatosan mozgott és a párás idő itt nem tudott komoly gondot okozni.

Kiderült idén, hogy teljesen más növényvédelmet igényelnek a területeink. Az előző évek szárazabb időjárása nem jelentett semmilyen kihívást és nem is hozta ki a különbségeket. Minden dűlőben azonos időben és készítményekkel dolgoztunk. Felállítottunk egy permetezési sztenderdet, ami mindenütt kitűnő eredményt hozott. Idén ezt már nem lehetett alkalmazni. Sokkal jobban oda kellett figyelni minden apró eltérésre. 

 

A Padi-hegy dűlő, középen a mi parcellánkkal

2011-ben elkezdtünk ökológiai műveléssel foglalkozni és ez meg is mutatta kedvezőhatásait. A szőlőnövényből fokozatosan ürül ki az évek során felhalmozódott vegyszer, ami igen látványos eredményt is produkált. Idén szemmel láthatóan egészségesebbek voltak. A szőlőtáblánk a Padi-hegyen messziről is kiütközött a környezetéből. Sokkal zöldebb egészségesebb képet mutatott. Az alábbi képen a bal oldali levél a mi szőlőnkből való, a jobb oldali pedig egy szomszédos terület felszívódó tömény vegyszerekkel permetezett növényről. 

Mindkettő tünetmentes levél, csak a miénk sokkal vitálisabb, zöldebb, élettel telibb. Sokan kritizálják és lebecsmérlik az ökológiai művelést, hogy kivitelezhetetlen, komolytalan, szakmailag nem indokolt és drága.

Kivitelezhető? Igen! Ugyanolyan gépeket és technológiát kell használni a permetezéshez, csak a szerek típusa más. 

Komolytalan? Nem! Komoly szereket használunk, olyanokat, amelyekkel nyugaton már jelentős eredményeket értek el. És természetes szereket alkalmazunk, amelyek nem mérgezik a környezetet.

Szakmailag nem indokolt? De igen! Sokkal felkészültebbnek kell lenni ezeknek a szereknek a használatát illetően. Folyamatosan követni kell az időjárás változásait, hőmérséklet, csapadék és páratartalom változásait, hogy pontosan azokat a szereket használjuk, amelyek szükségesek és ha nem indokolt akkor NEM fújunk ki semmit! Ez olyan, hogy ha nem beteg az ember, akkor nem vesz be gyógyszert. Ugyanígy, ha nem beteg a növény és nincs fertőzési nyomás, akkor felesleges a permetezés. Sokkal jobban kell figyelni a növényekre, sokkal komolyabb odafigyelést igényel! Komolyabb tudásra és tapasztalatokra van szükség ehhez a növényvédelemhez.

Drága? Mihez képest. A folyamatosan nyomon követett időjárás miatt, sokkal tudatosabb a növényvédelem és figyelmesebben választunk szereket. A permetezési körök időközeivel és a különböző szerek kombinációjával lehet költséget csökkenteni. Sőt rovarölőt sem használunk...

De kérdem én mennyit ér az embernek, hogy egészségesebb környezetet biztosít a növények és önmaga számára? Mennyit ér az, hogy egész évben egy tiszta, jó levegőjű környezetben dolgozhat kint az ültetvényben? 

 A válaszom az volt, hogy megéri változtatni!

 

 

Borásznapló

Egy  negyedévente megjelenő ingyenes, bor és gasztronómia témával foglalkozó magazinba kezdtem el írni egy borásznaplót. A Debreceni Borozóban eddig a decembertől májusig tartó hónapokról írtam rövid leírásokat. Ezekben összefoglaltam, hogy melyik hónapban milyen tevékenységeket végeztünk el a szőlőben és a borászatban. Nem PR szöveget akarok írni, amivel fényezni próbálom a borászatunkat, hanem szakmai szemmel szeretném megmutatni, hogy hogyan, milyen sok munkával, fáradtsággal és elszántsággal készülnek a borok. Egy teljes szőlészeti évadot mutatok be, amin végigkövethető a teljes 2014-es évjárat megszületése. Az újságot megtalálhatjátok a borszaküzletekben, a https://www.facebook.com/debrecen.borozo oldalon pedig elérhetitek online.

Szent Tamás 2012, félszáraz születése és palackozása

Sikerült :) Lepalackoztuk a 2012-es Szent Tamás félszáraz bort. Kereken 1720 palack lett belőle. Szintén csavarzáras technikával, oliv-zöld rajnais palackba töltöttük. Még pihen a palackokban, kell egy kis idő míg újra összerendeződik a palackozási "nyúzás" után, de addig is elindítom a bürokrácia rögös útján. Először TBB bírálat, majd NÉBIH vizsgálat...

A bor nagyon szépen összeért a hordóban. A savak, a cukor, az alkohol egyensúlyban van és remélem ezt meg is fogja őrizni, sőt tovább fog finomodni a palackos érlelés során. A hideg pincében finomseprőn érleltem, majd fejtettem és egészen szeptemberig érleltem szerednyei hordókban. Próbáltam minél kevesebb ként adni hozzá, csak annyit amennyi feltétlen szükséges hozzá. Ez az első évjárat, amikor már bio módszereket alkalmaztunk a szőlőben. Meg is látszott a növényen, sokkal egészségesebben nézett ki, a vesszők is teljesen beértek, a levélfelület is hibátlan volt és kezdett magához térni a növény a sok-sok évi "hagyományos" növényt "védő" permetezések után. Teljesen ki akarom szorítani a vegyszereket az ültetvényeimből.

Egészséges környezetben akarok egészséges borokat termelni :)

 

0.182 mp